Csergőffy Noémi Észrevetted már a többieket körülötted? tényleg?
Te melyik vagy?
Aki elsétálsz a síró 5 éves gyerek mellett?
Aki majdnem balesetet okozol miközben száguldozol? És még csak rám sem pillantasz, amikor satufékkel kerülöm el az ütközést?
Aki azon spóroltál pénzt, hogy nem tettél villogó lámpát az elektromos kapudra, ami a kapuk nyílását jelezni tudja? Nehogy már időben szólni tudjak a járdán motorozó kisembernek, hogy vigyázzon mert kitolatsz…
Netán végignézed szó nélkül, hogy leemelik a táskát a metrón egy utastársad válláról?
Inkább elfordulsz amikor látod, hogy a tizenpáréves kislány szoknyája alá nyúlnak?
Elfordulsz amikor látod, hogy rosszul van egy ember az út szélén? Mert úgyis csak egy ittas “köcsög”…
Segítesz amikor tudsz? Szólsz amikor kell? Mit gondolsz milyen példát mutatsz a gyerekednek? Ő mit fog tenni hasonló helyzetben?
Kisfiam agyrázkódást szenvedett pár napja az óvodában. Sajnos senki sem szólt róla. Ő maga is csak később mesélte el nekem, hogy beütötte a fejét. Nem egy szószátyár típus és az általa elmesélt történet is nagyon kusza volt. Persze ez nem csoda hiszen még 5 éves sincs.
Este nagyon sírt, hogy fáj a feje. Éjjel ugyanerre ébredt, aztán hajnalban hányásra keltünk. Pár óra leforgása alatt teljesen legyengült, csak aludni akart. Sírt, hányt, hófehérré vált a bőre, amint ivott egy kis vizet, már jött is ki belőle.
Szerencsére fentről segítettek 🙏, hogy észleljem a jeleket, hogy ez bizony nem a szokásos hányós-💩 vírus, így még délelőtt kórházba került. A kórházban azonnal infúziót kapott, sokat pihent, megfigyelték és azóta épen, egészségesen haza is hoztam.
Szerencsém volt, hogy vigyáztak ránk odafentről 🙏 Ahogy eddig már oly sokszor máskor is. Sokszor tényleg úgy érzem, hogy valaki egyengeti a sorsunkat, nem hagyja, hogy komoly baj történjen velünk.
Mégis olyan jó lett volna, ha akad az oviban egy cserfes igazmondó mint pl. az én drága nagyobbik fiam, aki szól és mesél. Odaáll, hogy segítsen, védelmezzen, igazságot osszon – ha kérték ha nem 😅 Mert ő ilyen természet, emellett többségében ezt látta, ezt hozza itthonról. Persze nálunk sem kolbászból van a kerítés. Van amikor csak a tévé elé teszem a gyerekeimet, mert nagyon elfáradtam. De ettől sokkal többször megyünk együtt különböző programokra, természetet járni, sportolni.
És ilyenkor ha látunk valakit, aki segítségre szorul akkor próbálunk segíteni. Felszólalunk amikor kell, megvédjük magunkat és mást is, ha úgy hozza a sors. Biztos lehetsz benne, hogy mi nem megyünk el melletted, amikor rosszul vagy és nem fordítom el a fejemet, amikor rám dudálsz, mert épp valami hülyeséget csináltam.
