Csergőffy Noémi Még emlékszem milyen nehéz volt az első kisbabámmal. Nap napután hulla fáradtan a folytonos sírás mellett létezni. Nem tudtam mi baja lehet. Mit nem csinálok jól? Valamit biztosan elrontottam 
A séta egy kész rémálom volt. De muszáj volt levinnem, mert egy “laza” 15-20 perc sírás után legalább elaludt. Egy újszülött baba 3-4 óránként eszik… Persze, de nem az én kisfiam. Ő ezt sajnos nem tudta, hogy így szokás. Volt amikor 1,5-2 óra után már újra cicire kéreszkedett, ellenben délután előrfodult, hogy 4-5 órán keresztül nézegetett, aludt, játszott.
A jó napjainkon csak kb. 4-5 órán keresztül sírt. A rosszabbakon ennyi békesség jutott 
Hasfájására mindent próbáltam: cseppek, masszázs, torna, kúp, tea, szoptatós diéta. Sokszor már azt sem tudtam mit ehetek, mert kb. minden tiltólistán volt. És ennek ellenére továbbra is sírt, fájlalta a picike pocakját.
Próbáltam-e letenni a kiságyba? Persze, de pár alkalom után inkább nem tettem. Hiszen akkor felébredt és újra rázendített. És akkor aztán az a picike csend és béke sem maradt nekem, ami végre annyira jól esett. Így jött az anyán alvás, apán alvás, nagymamin alvás, majd a karikás kendő, csatos hordozó, cicin elalvás, egymás mellett alvás…
Emellett ott volt a folyamatos bekakilás. Na persze tudom minden újszülött kisbaba bekakil, bepisil a pelenkába. De ő nem csak a pelenkába!!! A nagydolga végeztével az esetek 80 %-ában észleltem némi kaka foltot a ruházatán. Szóval ha véletlen lett volna pár perc nyugalmam, etetés és tisztába tétel után, akkor mehettem is mosni a kakis babaruhákat. Aztán amikor végeztem és netán csend volt, akkor rögvest futottam megnézni mi lehet a gond 😅
Ami a napirendet illeti, nagyon törekedtem rá. De esélytelen volt, hiszen az egész napom kb. azzal telt, hogy próbáltam megvígasztalni, azt elérni, hogy ne sírjon. Kipróbáltam az összes fogzásra kapható csodaszert is, hátha az okozza a fájdalmát, de ez sem hozott átütő megoldást.
A főzés és egyéb háztartási teendők sokszor csak halmozódtak. A lehető legegyszerűbb megoldásokra törekedtünk. Férjem sokszor hozott haza ételt, ekkortájt vásároltuk a szárító gépet is. Az nagy könnyebbség volt, hogy nem kellett teregetni. A fagyasztóban mindig volt készétel, amit csak elő kellett venni és megmelegíteni vagy sütőbe tenni.
Kihívás volt minden program, a gyermekorvos, védőnéni, egy egyszerű bevásárlás, kávézás vagy egy sima vérvétel, maga a nyári pihenés, nyaralás. Féltem először másra bízni, mert mi lesz ha… Aztán végül is nem lett semmi. Szép nagyfiú nőtt az egykori kisbabámból. Decemberben már 6 éves lesz.
De a mai napig élénken él bennem, hogy az első 5-6 hónap milyen volt egy többemberes kisbabával. Milyen az amikor semmit, de tényleg semmit nem tudsz mellette csinálni. Amikor visszatartod a pisit, a köhögést, nem mozdulsz pedig már fáj vagy elzsibadt a karod. Amikor éhes vagy, de nem tudsz enni, mert sír és nem bírod hallgatni 🙉
Szerencsére nekem volt segítségem. Igaz nem a szomszédból szaladtak át a nagyszülők, hanem 200+ km-ert utaztak hozzánk. Viszont első hónapokban egymást váltva jöttek és töltöttek nálunk 1-2 hetet. Idővel minden könnyebb lett, kinyílt a világ és egyre kevesebb időt töltött Petike sírással. Fél éves kora környékére már egész könnyen kezelhető kisbaba lett.
Itt egy-két hetes volt Petikém. Először vittük ki az erkélyre levegőzni. Éppen megnyugodtam, hogy “na jól csak friss levegő kell neki”. Aztán 1-2 perccel később már persze sírt 
Most 3. kisbabám mellett is vannak káosz napok. De mégis úgy érzem megérte, hiszen nagyon boldoggá tesz kislányom mosolya, kacaja, közelsége és nagyon örülök, hogy harmadszor is átélhetem ezt a csodás kisbaba korszakot.
