Közeledik a nagy nap, hamarosan megszületik kislányom, Viktória 😊

Pár napja kitakarítottam fitnesz garázsomban. Ez amolyan havi nagytakarítás volt. Közben azon gondolkodtam, hogy bizony mostanában nem fogom újra fertőtleníteni a Gymstick botokat vagy épp a 10 kg-os Kettlebellt. Hiszen már nagyjából bármikor megszülethet harmadik babám és újra az anyai teendőim kerülnek előtérbe.

Kicsit amolyan búcsúzás is volt ez a takarítás az edzés eszközeimtől, az elmúlt másfél évben elvégzett tanulmányaimtól, munkámtól. Hiszen hiába tervezek a tornához viszonylag hamar visszatérni, igazán kemény, intenzív, izzasztó edzésekben ebben az évben már nem lesz részem. Idén a szülés utáni regeneráció lesz a főszerepben 😊

Ne érts kérlek félre, ezen egy percig sem szomorkodom! Nagyon nagy örömmel várom kislányom, Viktória érkezését. De mégis szükségét éreztem annak, hogy lezárjam magamban ezt a korszakomat. Hiszen új hivatást találtam magamnak, amiben lelkesen elkezdtem tevékenykedni, volt egy-két apróbb sikerem és sok örömöm.

Ezzel a búcsúval most békében hagyom magam mögött az eddigi teendőimet, edzéseim, terveim, programjaim. Idővel, majd amikor készen állok rá, akkor új tervekkel, célokkal kezdem el ismét építeni tovább vállalkozásomat. Talán majd jövőre már nem lesz semmi akadálya, hogy elvégezzek egy régóta vágyott továbbképzést (KICKBOX ATHLETICS OKTATÓ)

Ami pedig most a legfontosabb, hogy a lehető legjobb formámban maradjak. Legyek fitt és egészséges, amikor elérkezik az idő, hogy kislányom útnak indul felfedezni a pocakomon kívüli világot.

Mert bízom benne, hogy most így lesz. Nem várakozik a végtelenségig, hanem magától, minden noszogatás nélkül elindul, hogy világra jöjjön. Bízom benne és magamban is, hogy most minden rendben a természet útján fog menni dacára a két korábbi császármetszésnek.

3,5 éve volt a testemnek és lelkemnek a regenerálódásra, hiszen kisebbik fiam, Andriska most 3,5 éves. Úgy érzem megtettem mindent ennek érdekében. A szülés utáni regeneráló tornával formába hoztam a hasfalam, testtartásom, rendeztem a légzésmintámat és megerősítettem gátizmaim. Ezek után álltam neki a normál edzéseknek, bicikliztem, túráztam, majd végül jómagam is edző lettem. Közben havonta egyszer gyógymasszőrhöz jártam, aki többek között a császármetszési hegemet is kezelte.

A regenerálódásom lelki oldalával is törődtem. Sokszor végiggondoltam, elmeséltem másoknak szüléstörténeteimet. Tisztáztam magamban, hogy mit szeretnék, mit hiányolok és szembenéztem félelmeimmel, elakadásaimmal. Rengeteg vezetett meditáció hallgattam, szakkönyveket olvastam, kiírtam magamból emlékeket, amik segítettek az érzéseim elfogadásában, a történtek feldolgozásában.

Jelenlegi várandósságom alatt a természetes szülést népszerűsítő könyveket olvasom, mások szülési sikertörténeteit olvasom, nézem, hallgatom. Kismamaként sem hagytam abba az edzést, még most 37 hetesen is tartok várandóstornát. Kerestem olyan szülész-nőgyógyász szakorvost, aki emberileg és szakmailag is támogatja az elképzeléseimet és biztonságban érzem magam és kislányom mellette. Felkerestem egy nekem nagyon szimpatikus dúlát, akivel több alkalommal beszélgettem és tartott nekem és férjemnek spinning babies tanfolyamot is. Olyan kórházba megyek szülni, ahol engedik a 2 császármetszés után is, hogy megpróbáljam a természetes szülést és betöltött 41 hétig indokolatlanul nem háborgatnak.

Szóval drága kislányom, Viktória a többi már rajtad múlik! Én várlak sok szeretettel és az utolsó pillanatig azon leszek, hogy megkapd az esélyt, hogy magadnak válassz születésnapot 😉

kismama

Még szintén kedvelheted

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük